Izgalmasan indult, bonyolódik a cselekmény. Na, kiváncsiskodom magamban, hogy fog ez végződni?
Lapozok, és ... ott a következő novella. Lapozok vissza, dörzsölgetem ujjaim közt a lapot, hátha
kettő összetapadt. Nézem az oldalszámot, nem tapadt össze, ennek bizony vége.
Na nézzük a következő novellát. De bizony ott is így járok. Lapozok, dörgölök, oldalszám.
Annak is vége.
És így jártam a harmadik novellával is.
Évekkel később láttam egy filmet Hemingway Kubai éveiről. Mutatták a dolgozószobáját is: a
bejárati ajtó mellett egy írópult, "Papa" ugyanis állva gépelt. A szoba közepén egy asztal, a
bejárati ajtóval szemben hatalmas üveg tolóajtó, erkély, távolban az óceán.
És akkor megvilágosodtam, sikerült rekonstruálnom "Papa" munkamódszerét.
Szóval, odaáll az írópulthoz, elkezd gépelni.Megírja a bevezetést, átolvassa, meg van elégedve
magával. Odasétál az asztalhoz, amin természetesen van két liter rum, egy doboz szivar és egy
háromdecis pohár. Rágyújt, teletölti a poharat, odaáll az üvegajtóhoz és bámulja a tengert.
Mire végez a szivarral legyűri a rumot is, visszatér az írópulthoz.
Elkezdi bonyolítani a cselekményt. Majd bontogatni.Végigolvassa, nagyon meg van elégedve.
Na, hogyan tovább? Gondolkodni kell. Irány az asztal, rum, szivar, üvegajtó, óceán.
Folytatja a munkát. Kicsit nehezebben megy. De úgy érzi, mindjárt eljut a végkifejletig.
De azért gondoljuk csak át az egészet, kell egy kis frissítő is. Asztal, rum, szivar, üvegajtó,
óceán. Az átgondolás most kicsit tovább tart, meg az is, mire visszatántorog az írópulthoz.
Végigolvassa az utolsó bekezdést, és elkezd töprengeni:
-Mi a faszt akartam én ebből kihozni? Á, le van baszva!
És odagépeli:
THE END
és hanyattesik.
Hát így.
Lóri, Lóri, te is olvastál Hemingway-novellát?
VálaszTörlés